Szabó Gyula Mesél: Idén Lenne 90 Éves Gyerekkorunk Nagy Mesemondója, Szabó Gyula

boldizsár-ildikó-előadás
Sunday, 20-Nov-22 17:42:05 UTC

Borász a házban – Szabó Gyula (Káli Kövek) - Borsuli

szabó gyula mesél mesel ne demek szabó gyula meal
  1. Szabó Gyula
  2. Zene: A nagy mesemondó 2. - CD (Szabó Gyula)
  3. Szabó Gyula - A nagy mesemondó (CD)
  4. Idén lenne 90 éves gyerekkorunk nagy mesemondója, Szabó Gyula
szabó gyula mesél mesel bch is bitcoin

- próbálja Zoli irányítani az embereket. - Gyere itt van még hely – néz rám kedvesen, és a lócára mutat, amit pótlásként állítottak be a templom padok mögé. Köszönetképpen visszamosolygok és leülök. Mellettem az a fiatalember ül, aki utcai ruhában, félcipőben, karján egy "Pingvines" szatyorral tette meg a hosszú utat. Újabb pótpadokat hoznak be, hogy mindenki le tudjon ülni. Mariann, Zoli felesége, miután újabb padért indul, kifelé menet megsímítja a karom. - Ügyes vagy, megcsináltad – mondja kedvesen. Válaszolnék, de elcsuklik a hangom, boldog vagyok. A kápolna homályában nézem a többieket. Sok izzadt, poros, testben megfáradt, de lélekben megújult ember. Hallgatom az Atya szavait, és közben hálát adok a sorsomnak hogy ezt a felemelő pillanatot megétán Dr. Csontos Pál történész mesél a kápolna múltjáról. Nézem az öreg, sok vihart megélt falakat, és próbálom követni a hallottakat, de egyre nehezebben megy, most érzem mióta ülök, hogy milyen fáradt vagyok. Nem csak én vagyok ezzel így, hanem a többiek is.

- mondjuk szinte egyszerre. Látjuk a facsoport előtt autók állnak, mindketten egyre gondolunk. Felnézek, egyre közelebb látom a fátán már látom az ágakat tán már a levelek is tisztán kivehetők és már halljuk a harang zúgását. A ligethez érve az ott várakozók tapssal fogadják a zarándok csapatot. Keressük az ismerős arcokat, de nem találjuk. Egymásra nézünk, de a csalódás csak egy pillanatra szegődik mellénk. Meg kell értenünk, hogy az autók számára tényleg járhatatlanok az utak. Beérünk a kápolna elé. Kriszti végig nyúlik az egyik lócán. Boldog, fáradt emberek körülöttünk. Egy kedves hölgy kulcsoskaláccsal kínál. És ebben a pillanatban, legnagyobb örömünkre meglátjuk Milcsit és Annát, imádott kis unokánkat. Addig próbálkoztak, amíg mégis csak be tudtak jönni autóval, így nem kell gyalogolni a műútig. A férjem pedig a makói úton maradva biztosítja majd a család haza jutásátán közelebb megyek, a kápolna bejáratánál megállok, nem tudok tovább haladni az ajtón belül állóktól. - A zarándokokat engedjék be!